Főoldal Megrendelés Információk Gasztronómia Művészet For foreigners Továbbá...


Váncsa István könyveiből kérésre dedikált példány!


Partnereink





Hírlevél

:

:

       Megrendelem
       Lemondom





Lugosi Lugo László: Templomok. Előszó: Esterházy Péter. Utószó: Csordás Lajos

Jujj, hol a kép?

Vince Kiadó
168 oldal
keménytáblás
15,5 x 15,5 cm
2795 Ft

Részlet az Utószóból: Könyvünket a majd' 2000 éves budapesti templomépítészet utolsó századainak emlékeiből válogattuk, négyszáz templom közül körülbelül hatvanat. Díszeseket és kevésbé díszeseket, ismerteket és rejtőzködőket. Katolikust, protestánst, zsidót. Helyeket, ahol az Istent dicsőítik. Az áhítat helyeit.
    ... Budapest templomainak sorát talán azokkal a római kori Mithras-szentélyekkel kellene kezdenünk, amelyeket Aquincumban építettek a provincia kelta-római lakói. De már a 4-5. században megjelentek az első ókeresztény szentélyek is. Egy háromkaréjos sírkápolna alapjai például a III. kerületi Kunigunda és Raktár utca sarkán láthatók. Több középkori templomunknak is római kori az előzménye, mint például a Belvárosi templomnak vagy a Rókus-kápolnának.
    ... Budán a tatárjárást (1242) követően népesült be a Várhegy, ekkor épült a németek által használt Nagyboldogasszony-templom és a magyarok által épített Mária Magdolna-templom. A szerzetesrendek közül az ágostonosok és a domonkosok telepedtek le. A Várban külön fertályt birtokoltak a zsidók is, már a 14. században zsinagógával. Óbudán, a királynéi központban a klarisszák voltak jelen. A Margitszigeten a domonkos rendi apácák, a premontreiek és a ferencesek hagytak máig meglévő nyomokat.
    ... A templomok újjáépítése a 18. században már a barokk jegyében zajlott. Olyan építőmesterek dolgoztak a városban, mint a budai Hamon Kristóf és utóda, Nepauer Máté, akinek nevéhez kötődik a Batthyány téri Szent Anna-, a Fő utcai Szent Flórián-, az újlaki Sarlós Boldogasszony-, a Margit körúti ferences és a tabáni Szent Katalin-templom megépítése. A szintén budai Hölbling János építette a pesti szervita templomot, Hikisch Kristóf a krisztinavárosi templomot. Pesten Mayerhoffer András (az Egyetemi templom, az Angolkisasszonyok temploma és valószínűleg a szerb templom építője) és Pauer János György (a Belvárosi templom és az óbudai Szent Péter és Szent Pál-templom tervezője) a legkiemelkedőbb mesterek.
    ... A református templomok csak a 18-19. század fordulóján épülhettek, így ezekre már nem jellemző a barokk, amúgy is közelebb áll hitvallásukhoz a klasszicizmus tisztább megjelenése. Klasszicista stílusban épült a Pollack Mihály tervezte Deák téri evangélikus templom, s a Hofrichter József tervezte Kálvin téri református templom, amelyen aztán Hild József is dolgozott; sőt klasszicista az Óbudán 1821-re felépült zsinagóga is. A protestáns és zsidó templomoknak egyként jellemzője az általában kétszintes karzat. Az izraelitáknál a karzat a nők helye, a protestánsoknál inkább csak a férőhely növelését szolgálta, hisz sok volt a hívő, s kevés a templom.
    ... Csak a hetvenes években kezdtek újra templomok épülni, már modern stílusban, különleges, egyedi megfogalmazásban, vasbetonból, fémből, sokszor a tornyot is elhagyva. Az Ildikó téri református templom például egy ferde hatszöghasáb, alumíniumból, a farkasréti plébániatemplom pedig beton béléstestekből épült. A rendszerváltás után az egyházak is szabadabb életet élhettek, s a templomépítés is fellendült, de ekkor inkább már természetes anyagokból, téglából, fából, üvegből, persze betonból is - a lágymányosi Magyar Szentek-temploma e korszaknak szép példája.
    A szabadsággal új felekezetek, egyházak is megjelentek: a Krisna-hívők, a mormonok, kibontakozik a rendkívül aktív Hit Gyülekezete, egyre nagyobb szerepet játszanak a 19. század közepe óta jelen lévő baptisták. Tudjuk, az ő templomaikat is meg kellett volna mutatnunk. A kötött terjedelem miatt maradtunk mégis a magyarországi történelmi egyházaknál, s még így is sok minden kimaradt: még két-három ilyen könyvet megtölthetnénk anélkül, hogy ismételnénk magunkat.


http://shop-scripts.ru